Látnivalók Agárdon és a Velencei-tó körül
Agárd - Gárdonyi-rönkvár
A Gárdonyi rönkvár az Egri vár, az Egri csillagok c. regény helyszínének kicsinyített mása, Agárdpusztán a Gárdonyi Géza szülőháza mellett épült meg. A Rönkvár hozzájárulhat a hősies helytállásról való emlékezet fenntartásához hasonlóan Gárdonyi Géza regényéhez, az Egri csillagokhoz. Gyerekeknek nagy élményt jelent a vár alagútrendszere, a közös foglalkozások.
Nyitva tartás: április 1-től október 31-ig hétfő kivételével naponta 10-től 18 óráig
Agárd - Gárdonyi Géza Emlékház
A Gárdonyi Géza Emlékház nem építészeti értékei miatt vált műemlékké és ezáltal értékké, hanem azért, mert a magyar irodalom egyik kiemelkedő alakja született itt 1863. augusztus 3-án, Ziegler –Géza néven. Nevét „ha már egyszer Gárdonyban kereszteltek, úgy gondoltam, hogy Gárdonyira kereszteltetem a nevemet is” – fiatalkorában, újságíróként változtatta Gárdonyira. Az épület, ahol meglátta a napvilágot, a korabeli településszerkezetben több cselédház, iskola, intézői ház, kút és a szomszédos Szent Anna kápolna társaságában állt, 1963. óta múzeum, majd a városvezetés felújíttatta, és 2007. óta irodalmi emlékház.
Az Agárdon, a Sigray u. 1-ben található épületegyüttes az osztálykirándulások fontos helyszíne, a szünidőben pedig a Gárdonyi rönkvár várvédő csatái, tematikus foglalkozásai csábítják a nyaralóvendégeket, családokat, gyerekeket, fiatal felnőtteket.
Agárd - H2O Akváriumház
A Velencei – tó jellegzetes halfajainak ( harcsa, süllő, sügér, ponty, csuka, keszeg, amur, busa…), valamint más vízi élőlényeinek – szitakötő lárvák, vízi skorpiók, vízi botpoloskák – megfigyelésére is lehetőség nyílik az agárdi hajóállomásnál 2014- ben átadott H2O Akváriumházban.
Agárd - Madárvárta
A Pákász Tanyától 5 perces sétára található a Chernel István Madárvárta.
Az agárdi Madárvárta 1957-59-ig épült, elődje az 1927-ben édesapja által létesített dinnyési madárvárta a II. világháborúban tönkrement. A Madárvárta 1965-ben vette fel Chernel István nevét. A Madárvártát 1959-ben építtette Radetzky Jenő a fiatalok madártani, természetvédelmi nevelése, kutatók bázisa, alkalmi látogatók kalauzolása céljával.
A Madárvártán tudományos eredmények is születtek: itt fedezték fel a hagymaburok (Libaris loeselli) egyetlen hazai lelőhelyét, és innen jelezték a kék fa (Porphyrio) mediterrán madár és a fehér farkú lilebíbic (Chettusia leucura), keleti sztyeppmadár első hazai előfordulását. De rangos intézmények képviselői is - élükön a Magyar Tudományos Akadémiával - több ritka, sőt hazánkra nézve új parazitákat fedez tek fel a Madárvártán, érdekes rovarokat, pókokat, apró emlősöket írtak le.
A tó környékén két védett terület található, a Velencei-tavi Madárrezervátum és a Dinnyési-fertő Természetvédelmi Terület. Mindkettő fokozottan védett, és szerepel a nemzetközi jelentőségű vadvizek listáján.
A nagy kócsag és a kanalasgém rendszeresen fészkelő, de él itt búbos vöcsök, kis vöcsök és nyári lúd, valamint ősszel hatalmas csapatokban éjszakáznak a tavon a vetési ludak.
A tó növényvilága is különleges, előfordul itt az egész Európában ritka hagymaburok nevű lápi orchidea-faj, valamint a magyar flóra egy másik nagyon ritka faja, a tengermelléki káka.
Egyéni látogatókat szerdán, szombaton és vasárnap reggel 9 órától várunk. Csoportoknak más napokon előzetes bejelentkezés szükséges a 06 30 838 9785- ös telefonszámon.
Agárd - Szent István király-templom
A templomépítő mozgalom 1932-ben indult. Az építkezés 1936. április 12-én a műúttól 30 méterre, a Nádasdy család által ajándékozott 1391 négyszögöl telken kezdődött Fábián Gáspár budapesti műépítész tervei alapján, melyet ingyen bocsátott az Egyházközség rendelkezésére.
A templomot 1938. július 5-én szentelte fel Shvoy Lajos Főpásztor, két nappal korábban, július 3-án került sor a főoltár konszekrálására, Szent Theodosius vértanú és Szent Crescentia szűz és vértanú ereklyéinek elhelyezésével.
Agárd - Szent Anna-kápolna
Itt keresztelték meg Gárdonyi Gézát 1863. augusztus 4-én. Szent Anna napján, július 26-án ünnepi szentmisét tartanak.
A Nádasdyak 1856-ban a régi kápolna helyére építtették e templomocskát. 1907-ben a sekrestyét megnagyobbították. A kápolna ékessége a Szent Annát a kis Szent Szűzzel és Szent Joakimmal ábrázoló oltárkép. Helyi egyedi védelem alatt álló épület.
A kápolna felújítása 2013 augusztusára, az író születésének 150. évfordulójára készült el NKA pályázati forrás segítségével, s így ma már méltó módon fogadhatja a híveket és Gárdonyi Géza tisztelőit.
Dinnyés - Várpark
A park területén középkori váraink valósághű makettjei találhatóak meg. 35 vár készült el, eredeti tájolással, egyedülálló módon eredeti anyagukból elkészítve. A várakat egy sétány övezi emlékoszlopokkal, melyek mindegyike 1-1 magyar királynak, kormányzónak, fejedelemnek állít emléket. A makettek minden korosztály számára élményt jelenthetnek, a tárlatvezetés lehetőséget ad a történelmi ismeretek elmélyítésére.
Dinnyés - Szent György-templom
Dinnyési Szent György római katolikus templom. A klasszicista stílusú templomot Vajki György veszprémi kanonok építtette 1824-ben. Az országos műemlékvédelem alatt álló templomnak két harangja van. A nagyobbik súlya kb. 100 kg, Szent Ágoston tiszteletére szentelték.
Pákozd - Katonai Emlékpark (KEMPP)
A Velencei-tó partjától nem messze lévő Mészeg-hegyen alakították ki a hazánkban egyedülálló Katonai Emlékparkot. A rendezett parkot több állandó hadtörténeti, haditechnikai kiállítása mellett a 48-as obeliszktől nyíló panoráma miatt is érdemes felkeresni.
A park története
A magyar hadtörténet egyik legismertebb csatája zajlott le Pákozd környékén 1848. szeptember 29.-én, amikor is a Móga János tábornok által vezetett magyar honvédek visszaverték és megfutamodásra késztették Jellasics horvát bán Budára vonuló seregét. Bár méretét tekintve az ütközet nem tartozott a szabadságharc nagyobb hadműveletei közé, politikai és erkölcsi hatása felbecsülhetetlen volt. A dátum, szeptember 29.-e a hazai honvédelem jelképévé vált.
1951-ben avatták fel a Mészeg-hegyen a 48-as honvédemlékmű nagyméretű obeliszkjét, majd 2002-től fokozatosan bővült a katonai emlékhely, többek közt egy modern fogadóépülettel, több állandó kiállítással, emlékkápolnával, szabadtéri kiállításokkal
A nagy huszadik századi háborúkra egy első világháborús, a doberdói fronton használatos katonai barakk és egy második világháborús eredeti, a Margit-vonal részét képező lövészárok korabeli módon megjelenített szakasza emlékeztet. A barakkban látható egy tiszti fedezék mása is, felszerelési tárgyaival és az „árokharc” során használt eszközökkel. A gyalogsági árokban berendezett elemek pedig hűen idézik az egykori „árokélet” eseményeit, bemutatva a frontkatonák embert próbáló életét.
A park területén több emlékművet, szobrot, haditechnikai eszközt, járművet is találunk, talán a legérdekesebb, az 56-os emlékmű, az utcakövekből emelt barikád és a szovjet lánctalpas tank. Az obeliszk mellől fantasztikus kilátás nyílik a Velencei-tó végeláthatatlan nádasrengetegére, a Velencei-hegység lankáira.
A Pákozdról a parkhoz vezető műút mentén találjuk az 1990-es években épült, nemrég teljesen felújított Doni Emlékkápolnát, mely a II. világháború idején, a Don-kanyarban elesettek emlékét őrzi.
Pákozdi félsziget – Doni emlékmű
Szabó Tamás tervei alapján az 1990-es években épült kápolna, a II. világháború idején, a Don-kanyarban elesettek emlékét őrzi. Ebben az épületben talált végső nyughelyet az orosz földről, Rudkino falu mellől hazaszállított ismeretlen katona földi maradványa is, amely a magyar hadtörténelem fájdalmas eseménye és számtalan katonahőse emlékét őrzi. Az 1943-as doni katasztrófa hőseinek és áldozatainak emléket állító kápolna felújítása és környezetének rendezése 2011 novemberére készült el.
Pákozdi félsziget - Arborétum és kilátótorony
A Velencei-tó legszebb táján elterülõ arborétum 96 hektáros területen 250 féle fa és cserje, számtalan lágyszárú növény tárul a látogatók elé, akik az arborétum kilátójáról velencei tájban gyönyörködhetnek. A tájmúzeum betekintést nyújt a környék kultúrtörténetébe, bemutatja a vidék természeti képét, nyomon követi földtörténeti kialakulását, éghajlati, geológiai és talajviszonyait, vízrajzát. A gyűjtemény ízelítőt ad a rendkívül gazdag és változatos növény- és állatvilágról is. Az érdeklődők megismerkedhetnek az erdő és az arborétumot létrehozó erdészek szerepével.
A belső kis tó mentén található színvonalas fa játszótéren és füves sportpályákon lehetőség nyílik szabadtéri játékra és sportolásra.
Pákozd - Ingókövek
A Velencei-hegység legérdekesebb látnivalója, a Pákozdi ingókövek varázslatos birodalma, a Velencei-tó északi partján fekvő Pákozdról egy rövid, könnyű körtúra keretében látogatható. Legjellegzetesebb sziklaformációi, a híres Kocka, mely tényleg úgy tűnik, mintha bárki el tudná mozdítani évezredes helyzetéből, a legmagasabb ponton lévő Pogány-kő fantasztikus körpanorámájával és cirill betűs graffitijével, és a legimpozánsabb mind közül a hatalmas Pandúr-kő.
Pákozd-Sukorói Arborétum és Szabadidőpark
Tájház, halászati kiállítás, tanösvény, kőzetbemutató, kilátó. Az Arborétum hangulatos kis tavával, családi piknikek számára kialakított részekkel és a gyerekek számára épített hatalmas "élményvárral" és sportolási lehetőséggel várja a látogatókat.
Nadap - Palermói Szent Rozália Templom
Az alapkő a régi templom keresztkútjának alapköve volt, melyben 1800. december 3 – án Vörösmarty Mihály költőnket keresztelték meg. Az első Nadapi templomot 1740-ben építették Palermói Szent Rozália tiszteletére.
Nadap -Szintezési ősjegy
Nadapon van a térképészet és az építészet egyik legfontosabb meghatározójának, a magasság mérésnek magyarországi legfőbb viszonyító pontja, a Nadapi szintezési ősjegy.
Ebből mindjárt kettő is van, az un. Adria feletti szint, valamint a később meghatározott Balti szint főalap pontja.
Azért települtek ide, mert ez a terület, a Velencei-hegység a Kárpát medence legöregebb és legstabilabb képződménye. Minden ország saját tengerének közép szintjét határozta meg viszonyító magasságul, amit un. felsőrendű szintezéssel telepítettek szét területükön és határozták meg tengerszint feletti magasságát. Az Osztrák-Magyar Monarchián belül Magyarország az Adriai-tenger középszintjét vette alapul, amit a trieszti kikötő mólóján mértek meg. Az eredeti Nadapi Ősjegy ennek alapján települt.
A másik a Balti szint, (Balti tenger szintje Kronstadtban) a Varsói Szerződés államainak egységes katonai magasságmérését szolgálta, de meghonosodott az építészetben és a térképészetben is, nem kis kavarodást okozva, ugyanis a kettő között 67.5 cm magassági eltérés van. Mindkettő használatos ma is.
Rendkívül szép környezetben fekszenek, közel egymáshoz, közkedvelt kiránduló helyen. Táblák és turista jelzés vezet hozzájuk, ami a nyári idegenforgalmi rendezvények helyszíne is egyben.